Patara - de most a romok
Nézegettem korábban a Google Maps-en Kalkant, pénzváltót kerestem (Gelemisben csak bankautomaták vannak, de az esetleges költségek miatt kártyával nem akartunk pénzt felvenni), és találtam is egyet, sőt közvetlenül mellette láttam, hogy van egy postahivatal is.
Két legyet egy csapásra, pénzt is váltunk és megveszem a HGS matricát is.
Reggeli után gyorsan bepattantunk az autóba, átszáguldottunk Kalkanba (persze megálltunk a D400-as előtti kereszteződésben a zöldségesnél, barackot és nektarint vettünk), beváltottunk egy kis eurót, majd a postahivatalban megvettem a HGS matricát.
Kalkan
Mi az a HGS matrica?
Törökországban nagyon jó minőségű az úthálózat (mi itthon egyelőre csak ámodozunk az ottanihoz hasonlóról). Az autópályák biztosítják a leggyorsabb összeköttetést az egyes települések között. Ezeket előre megvásárolt, megfelelő összeggel feltöltött, az autó szélvédőjének közepére ragasztott HGS matricával lehet igénybevenni. HGS matricát benzinkutakon, illetve postahivatalokban lehet venni. A HGS matrica kiváltásához kell az útlevél és a forgalmi engedély, kb 5 perces procedúra, amig regisztrálják az autót és feltöltjük a kívánt összeggel - kizárólag készpénzt fogadnak el. Az autópályán lévő kapuknál sorompós, elektronikus leolvasórendszer működik, ami azonosítja a járművet és csak akkor engedi tovább, ha levonta a feltöltött összegből az aktuális pályaszakasz használati díját.
Az autópályákkal többnyire párhuzamosan futnak a Dxxx (xxx egy háromjegyű szám) jelű utak, amelyek általában 2*2 sávos, igen jó minőségű, ingyenesen használható autóutak. Ezeken viszont lassabb a haladás, mert többnyire átmennek a településeken. Amennyiben nem sietős az ember dolga, használja nyugodtan ezeket, többnyire mi is ezeken utaztunk, de nekünk Ankarából Isztambul felé haladva minden perc fontos volt, emiatt szerettem volna megvenni már itt előre a HGS matricát.
Kalkanból visszamentünk Gelemisbe, útközben megcsodáltuk a yesilköy-i fóliasátor tengert.
Ugye milyen gyönyörű? Itt tulajdonképpen nem is a melegház hőmérséklet megtartó képességét használják ki, hanem a vízet akarják óvni, hisz abból van kevesebb ebben az időszakban. A fóliasátrakban a nagy meleg ellenére kevesebbet kell locsolni, mint a szabadban és a szél sem tudja úgy kiszárítani a talajt.
Strandcuccok az autóba és irány a ... nem, még nem a part, hanem ma a patarai romokat nézzük meg előbb és, utána, ha lesz még elég idő kimegyünk a partra (spojler ... lett).
Nem kell hozzá két perc és már a romterület bejáratánál vagyunk.
A romokhoz vezető úton, bár ott nincs parkoló, de azért érdemes megállni a régi városkapunál, előtte egy szökőkút maradványa látható.
Ez a városkapu ...
... ez pedig a szökőkút volt (kell hozzá egy kis képzelőerő).
A látogatóközpontban lévő makett mutatja a város egykori kiterjedését. A tenger mélyen benyúlt a szárazföldbe, egykor a mai mocsarak helyén is tenger hullámzott.
Törökországban nagyon sok ókori romot találunk, különösen itt délen, a lykiai partvidéken (szinte minden faluban akad egy temető, egy színház, meg néhány templom ...) ezek egy részét restaurálják a török régészek, itt Patarában is előrehaladott állapotban vannak ezek a munkák, sokfelé viszont még érintetlen állapotban nézhetjük meg a romokat.
Patara térségében 1988-ban kezdődtek meg az ásatások, melyek feltárták a település ősi történetét. Nem is hinné az ember, milyen sok történelmi vihart élt át ez a kis földdarab.
Egy kis történelem ...
A leletek szerint már a korai bronzkorban is lakott volt a terület, az első írásos emlékek pedig az i.e.13. századból származnak, melyben IV. Tudhaliya, hettita király írta le, miként mutatott be győzelmi áldozatot a patarai hegyen lévő szentélyben.
I.e. 540 körül a területet a perzsa birodalomhoz csatolták, majd alig 80 év múlva az Athéni városállam által vezetett Déloszi (vagy Delian) Ligához csatlakozott a perzsák elleni győztes háborút követően.
I.e. 333 táján a területet meghódította Nagy Sándor macedón uralkodó. Az ő halálát követően birodalma szétesett és az Egyiptomot birtokló Philadelphus Ptolemaios befolyása alá került. I.e. 188-ban római hódítást követően Ródoszi uralom alá került (kvázi nekik ajándékozták), melytől 20 évvel később sikerült megszabadulni, egy szabadságharc során. Ekkor a római szenátus is elismerte a terület függetlenségét, de a római befolyás továbbra is megmaradt, i.sz. 43-ban Claudiusz császár hivatalosan is a Római Birodalomhoz csatolta, ekkor lett Patara a Lyciai provincia fővárosa.
I.e. 333 táján a területet meghódította Nagy Sándor macedón uralkodó. Az ő halálát követően birodalma szétesett és az Egyiptomot birtokló Philadelphus Ptolemaios befolyása alá került. I.e. 188-ban római hódítást követően Ródoszi uralom alá került (kvázi nekik ajándékozták), melytől 20 évvel később sikerült megszabadulni, egy szabadságharc során. Ekkor a római szenátus is elismerte a terület függetlenségét, de a római befolyás továbbra is megmaradt, i.sz. 43-ban Claudiusz császár hivatalosan is a Római Birodalomhoz csatolta, ekkor lett Patara a Lyciai provincia fővárosa.
Stratégiai elhelyezkedése miatt nagyon fontos szerepe volt a városnak a következő évszázadokban is.
A római birodalom kettészakadása után a (Kelet Római) Bizánci Birodalom része lett, majd 1176 óta török befolyás alatt áll.
A város híres szülötte Szent Miklós, akit ma a világon Santa Claus (Mikulásként) ismerünk.
És akkor lássuk a romterületet!
Az épületek nagy része a római korból vagy az azt követő időszakból maradt fenn.
A színészbejáró ...
... a nézőtér ...
.... várjuk az előadást ....
.. a felső sorban háttámlás "székeken" lehetett ülni.
A város központi épületei ...
... például az odeon
Az Abora IV hajó itt van kiállítva az agórán.
Az Abora IV expedíció (részletek itt olvashatók)
A kikötőbe vezető oszlopsor
Az oszlopsor a kikötő irányából fényképezve. Jobbra azoknak az épületeknek a maradványai láthatók, amelyekben a hajókon érkezett árút tárolták. Itt voltak a szállások is, és egyéb ehhez kapcsolódó intézmények.
Folyik a világítótorony restaurálása ...
... toronydaruval illesztik a helyükre az egyes köveket.
Számtalan egyéb romos épület található még ezen a területen, többségüket csak távolról érdemes megnézni, nincs kiépített út hozzájuk. Mindenestre látszik, hogy ez az ókori város is nagy területen helyezkedett el. Jól védhető terület volt, hisz a szárazföld felől csak egy szoroson keresztül közelíthető meg, a tenger felől pedig egy csatornán kellett végighajózni.
Kb. másfél órás sétával bejártuk az egész területet.
A part innen már csak egy kőhajításnyira van, így a délután hátralévő részét már strandolással töltöttük.